Az 1848-as márciusi hősökre emlékező ünnepségek fontos eseménye lesz Szilágyi Dániel honvéd huszár és keletkutató félalakos szobrának márciusi 14-i felavatása szülővárosában, Hajdúhadházon.
Szilágyi Dániel (1830–1885) Hajdúhadház szülötte, aki debreceni teológusból lett a szabadságharc huszára. Az 1848–49-es magyar szabadságharc leverése után Kossuth Lajossal ment emigrációba, Isztambulba, s ott élt haláláig.
Kiválóan megtanult törökül és elismert tolmács lett. Érdeklődése a török írásbeliség emlékei felé fordult, kis könyvesboltot nyitott, és gyűjteni kezdte a török és egyéb keleti kéziratokat. Halála után a kéziratok a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába kerültek. Szilágyi Dániel könyvtára 500 kéziratot tartalmaz, ezek közül 438 török, a többi perzsa és arab nyelvű. Mindmáig ez az anyag alkotja a Keleti Gyűjtemény török kéziratainak gerincét. A kéziratok nagy része az Oszmán Birodalom történetével foglalkozik.
Szilágyi Dániel félalakos portrészobrát Hajdúhadház Város Önkormányzatának megrendelése alapján Győrfi Lajos szobrászművész készíti. A süttői mészkő talapzaton álló, öntött bronzból készült alkotást pénteken avatják a Szilágyi Dánielről elnevezett középiskola mellett, a szülői háza előtti téren. Ez lesz Szilágyi Dániel első szobra Magyarországon.
A szoboravatás mellett a szülőváros igyekszik több helyszínen is bemutatni Szilágyi Dániel életét és munkásságát az érdeklődőknek. A délelőtt 11 órától a hadházi városháza dísztermében ünnepi képviselő-testületi ülésen ismertetik a település szülöttének életútját, illetve a szobor létrejöttének körülményeit. A Földi János Galériában 13 órakor "Egy magyar antikvárius Isztambulban" címmel kiállítás nyílik Szilágyi Dániel hagyatékának egy részéből. Délután kettőkor lesz a szobor ünnepélyes felavatása. Szilágyi Dániel szobrának leleplezésében közreműködik Csáfordi Dénes polgármester, Tasó lászló országgyűlési képviselő, Csorba György történész és Győrfi Lajos szobrászművész.
↧
